Interaktív előadás a segítő mesékről és az olvasóvá nevelésről

Mesélj, hogy meséljen!

„Mi a baj?” – „Semmi.”
„Mi volt ma az oviban/suliban?” – „Semmi.”

A kb. egyórás előadás első felében arról hallhatnak az érdeklődők, miért és hogyan érdemes mesét választani annak érdekében, hogy megeredjen a gyerekek nyelve, és egyszavas válaszok helyett érdemi beszélgetést tudjunk folytatni velük az őket foglalkoztató problémákról, élethelyzetekről.
Kommunikációs szakemberként nagyon fontosnak tartom, hogy tudjunk beszélgetni egymással, megfogalmazni és megosztani a gondolatainkat – ami hatványozottan igaz a szülő-gyerek kapcsolatok esetén.

A mesék tudatos használata a kapcsolódás és az érzelmi nevelés kiváló eszköze, hiszen a mesebeli példákon keresztül már egy 4-5 éves kisgyerek is könnyen felismeri azokat az érzéseket, amelyeket amúgy – az életkorából adódóan – se beazonosítani, se szavakba önteni nem tud.

A kortárs és klasszikus gyermekirodalomból válogatva ajánlok könyveket (beleértve a Pipacsos meséket is) a leggyakrabban felmerülő problémák körbejárásához pl.

• önbizalom,
• beilleszkedés,
• agressziókezelés,
• testvérféltékenység,
• beszoktatás,
• szorongás
• kudarctűrés stb.

Az interaktív előadás első felében arról hallhatnak az érdeklődők, miért érdemes és hogyan lehet bevezetni a meseolvasást a mindennapokba akár már babakorban is.

Megbeszéljük, hogy később hogyan választhatunk megfelelő meséket annak érdekében, hogy megeredjen a gyerekek nyelve, és egyszavas válaszok helyett érdemi beszélgetést tudjunk folytatni velük az őket foglalkoztató problémákról, élethelyzetekről.

„Túl az Óperenciás tengeren…”

Külön kitérünk a népmesékre, és gyakorlati tippeket, technikákat osztok meg arról, miként tudjuk a népmeséket közelebb hozni a gyerekekhez. Több mint száz meseterápiás foglalkozással a hátam mögött biztosan állítom, hogy egy jól megválasztott népmese a legkiválóbb szorongásoldó egy ovis vagy kisiskolás gyermek számára (miközben jóformán az összes intelligenciaterületet egyszerre képes fejleszteni az élőszavas mesemondásnak hála).
Nem kell lefordítani a meséket, mert azok a gyerekek természetes nyelvén szólnak hozzájuk, még akkor is, ha a legyőzésre váró mesebeli sárkány az ő világukban, mondjuk, egy kötelező oltás a doktornéninél, a mennydörgés vagy épp a sötét éjszaka.

Olvasó gyerekből gondolkodó felnőtt

7 éves kor körül, ha megtanul olvasni, kitárul a világ a gyermekünk előtt. Bár mindenki más és más hobbiban tud leginkább kiteljesedni, szülőként sokat tehetünk annak érdekében, hogy a könyvek iránti szenvedély kamaszként, sőt felnőttként is megmaradjon a gyermekünk életében. A rendszeresen olvasó gyerekek bizonyítottan eredményesebbek a szövegértési és -alkotási feladatokban, de az olvasás jó hatással van az idegennyelvi készségeikre, a logikai és kritikai gondolkodásra, sőt, úgy összességében, az iskolai teljesítményükre.

Már csak ezért sem mindegy, milyen könyveket adunk a kezükbe. A megfelelő mű beszippantja az olvasóját, miközben sikerélményt és önfeledt szórakozást nyújt számára. A jó választás nem mindig könnyű, a gyerekek sokszor nehezen veszik rá magukat arra, hogy a kötelezőn túl is könyvet vegyenek a kezükbe, de szelíd útmutatással és néhány olvasástechnikai praktikával a legtöbb gyerek előbb-utóbb ráérez az olvasás ízére.

Még a matekosok, a focisták, a művészlelkek és az örökmozgók
is!

ÍRJ NEKEM!